2006. október 7. - Gyadai tanösvény

Bár október elejét írunk, az időjárás mindezt meghazudtolja és gyönyörű napsütéses vasárnap reggelre ébredtünk. A kirándulni vágyok népes csoportja vidáman, mosolygósan vágott neki a mai napra betervezett gyadai tanösvénynek. Nagy örömünkre igen sok gyermek is vállalkozott a túrára, kicsik és nagyobbak egyaránt. Nagy lendülettel és elszántsággal vágtunk neki a közel 4 km-es túrának. Utunk során részünk volt kisseb emelkedőkben, nagyobb lejtőkben, hatalmas rétben, átmentünk fahídon, szűkebb-tágasabb ösvényeken. A jó időnek köszönhetően láttunk sok szép mezei virágot, élveztük a gyönyörű őszi fényeket és a meleg napsugarakat.

Az út vége felé az aprónépek kezdtek fáradni, de elmondhatjuk, hogy mindenki becsülettel végiggyalogolt a tanösvényen. Kb.3,5-4 óra múlva visszaértünk az autókhoz és a közeli falu fogadójában mindenki kedvére evett, és még jót beszélgettünk is.

Ez a kirándulásunk is nagyon jól sikerült.

Nemsokára megint találkozunk.

Kattints a képre a galéria megtekintéséhez:

2006. május 1.- Nagyirtáspuszta

Kirándulásaink közül az elsőt 2006 május elsejére terveztük, bízva a jó időben, a nyaldosó, meleg napsugarakban és egy felejthetetlen tavaszi kikapcsolódásban.

Azon a májusi reggelen a tervezettel ellentétben igen borús, szeles, hideg napra ébredtünk. Mert mint tudjuk a remény hal meg utoljára, ezért a lelkes szervezők már korán reggel elindultak a helyszínre - Királyrétre-, hogy a legjobb helyet csípjük el.
Elsőnek is érkeztek oda és még tömegről sem beszélhetünk, ugyanis az eső nem esett, hanem szakadt. Rövid idő elteltével úgy döntöttek, hogy a kirándulást fedett hely közelében kell megtartani.
Kisebb szervezés után megoldódott, hogy a kitartó kirándulok a nem messze lévő Nagyirtáspusztára jöjjenek.(azt azért meg kell jegyezni, hogy Királyréten minden van- jó levegő, szép rét, patak- csak térerő nincs. Gyülekezett a csapat, mindenki készülődött a bográcsversenyre. Fejünk fölött fedéllel, jó hangulatban telt az idő. A rögtönzött sátor alól (amit azért tudatosan hoztunk magunkkal) íncsiklandozó illatok terjedtek, a főszakácsok vezényletével mindenki javított a bográcsban készülő finomságok minőségén. Közben az eső csak esett és esett csípős, hideg szél kíséretében. Nagy beszélgetések, poénok mellett hamar eltelt az idő és "végre" eljött az evés ideje. Mindenkinek jól esett a meleg étel, mert időközben azért rendesen átfáztunk. A csapatban minden korosztály megtalálható volt. A gyerekek labdáztak, "sarazta", felnőttekkel együtt célbadobtak és nagyokat mosolyogtak. Két legfiatalabb résztvevők életkora 2 illetve 3 hónap. Megbeszéltük, hogy hamarosan bepótoljuk a királyréti kirándulást.

Délután pakolni kezdtünk és mindenki elindult hazafelé.
Az első közös kirándulásunk a nem túl kedvező idő ellenére igen jól sikerült.

Kattints a képre a galéria megtekintéséhez:

2007. május 1. - Királyrét

Megvolt az idei első kirándulásunk, amivel igazi, május 1-i hangulatot varázsoltunk a királyréti tisztásra.
A reggel kicsit hűvösnek indult, de amire elfogyasztottuk a reggelit, addigra a nap megkerülte a dombot és lekerültek rólunk a kabátok, pulóverek. Beszélgetünk, fociztunk, tollaslabdáztunk, elsétáltunk a tóhoz és a gyerkőcök még a játszóteret is felfedezték. Volt aki a pokrócon pihent, élveztük a "szabadságot". Megnéztük a barlangot, ami nagy élményt adott a résztvevő gyerekek számára. A nagy sikerre való tekintettel még jó párszor meg kellett ismételni a barlangtúrát. Elkészült a bogrács- gulyás és a sült húsok is.
Mindenki talált magara számára megfelelő elfoglaltságot, finomságot, és igazán jó hangulatban telt el május első napja.

Kattints a képre a galéria megtekintéséhez:

2006. június 18. - Királyrét

Ígéretünkhöz híven eljött az ismétlés napja. Az idő is kedvezett, a hely is-mint mindig- remek, és a kirándulási kedv sem hagyott alább, sőt mi több a szabadba vágyók létszáma növekedett.

A megérkezés után az első feladatok egyike a fagyűjtés volt, ami ugye elengedhetetlen a sütögetéshez. A fiúk és a gyerekek, balták és jó erős markok kíséretében elindultak a patak partján beszerzőútra. Kis idő elteltével a csapat egy része vissza is érkezett, míg a többiek egy rögtönzött környezetórán vettek részt. Megfigyelték a patakparton lévő apró virágokat, fákat, majd természetesen a gyerekek számára a legvonzóbb dologgal játszottak, a patakban található kavicsokkal. Kis idő elteltével már a tűz is alkalmas volt a sütögetéshez meg aztán az étvágyunk is megjött. Amíg a "szakácsok" gondoskodtak az ebédről, az idő alatt elemlámpákkal és meleg ruhákkal felszerelkezve elindultunk a közeli barlanghoz. A gyerekek nagy izgalommal és aprócska szorongással várták, hogy végre bemenjünk. Nem is csalódtak, mert igazi sötétség csend " tárult" eléjük. Amikor kiértünk felszabadultan ugráltak át a patakon, mi meg csak remélni tudtuk, hogy nem esik egyikük sem bele. Persze ez nem így történt valakinek mindig sikerül- csak egy picit belecsúszni-.

Ebéd után a csapat egy része elindult a patak mellett illetve a patakban egy kis túrára. Láttunk kis békát, siklót és rendkívül sok érdekes növényt. Mindenki nagyon élvezte a kavicsokon való járkálást a patak adta hűs levegőt és a jó társaságot. Egy kisebb része a kirándulóknak ugyan ebbe az irányba indult el, de ők az aszfaltos utón mentek. A két társaság a gyermekek nem kis örömére voki-tokival kommunikáltak. Egy idő után a megbeszélt helyen összetalálkozott a két társaság és visszafelé már együtt tettük meg az utat. Közben barkóbáztunk, nevetgéltünk és élveztük a szabad levegőt, a madarak zenéjét és a csendet. Visszaérkezés után vívtunk még egy jó nagy tollaslabdacsatát, és mindenki kellemesen elfáradva, sok-sok élménnyel elindult hazafele.

Kattints a képre a galéria megtekintéséhez: